Betűméret
Érdekességek Testvér-népek vallásai A Sintó

A Sintó

Sinto 1.A sintó, jelentése szerint „az Istenek útja” őshonos vallási tanítások és gyakorlatok összessége, mely a japán mitológiában, a sámánizmusban gyökerezik. Nincs alapítója, nem maradtak feljegyzések róla, így ősi formái ismeretlenek maradtak. Az ősi vallásnak más elnevezése is létezik, hívják még „micsinek” amely szintén „az istenek útját” jelenti. A csendes-óceániai szigetvilág sámánisztikus hagyományaival rokonságban álló sintó középpontjában a „kamik” az istenségek állnak. Összességében nyolcmillió kamit tartanak számon.
A sintó vallás megismerésében Dr. Vihar Judit, nyelvészprofesszor, irodalomtörténész, műfordító, az ELTE Japán Tanszékének vezetője, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke lesz segítségünkre.


VJ: Persze ez a 8 millió a nagyon-nagyon sokkal egyenértékű. Azt mondhatnánk, hogy mindennek van istene, akár csak a görög-római mitológiában.

– Talán kezdjük az elején. Sintó, vagy micsi?

VJ: Ennek megértéséhez azt kell tudni, hogy a japán írást a kínaiaktól vették át, minden írásjegynek, karakternek általában legalább kétféle kiejtése lehet. Az egyik a kínaiaktól átvett kiejtés, a mi példánkban a „sintó”, a másik az eredeti japán kiejtés, a „kami no micsi”.

– A sintó tanításának központjában a misztikus „kamik” állnak. Tudom, a kérdés megválaszolása nem egyszerű, de mit kell, vagy mit illik tudni róluk?

VJ: Ezek az istenségek lehetnek jóságosak és harciasak is. Jellegzetes és kedvelt sintó istenek társasága a hét szerencseisten, akik egy csónakban eveznek és szerencsét hoznak az embereknek. Hat férfi van közöttük és egy nő. A buddhizmus későbbi elterjedésével ezek az istenek is átalakultak a buddhista istenek hatására.

– A taoizmus és a buddhizmus elterjedése milyen hatással volt a sintóra?

VJ: A taoizmus nem annyira, de a buddhizmus, különösen a zen buddhizmus rendkívül erős hatást gyakorolt, 552-ben államvallássá lett. De természetesen a sintó is megmaradt. Japánban az esküvők általában a sintó szerint zajlanak, a temetések pedig buddhisták. A két vallás egymásra hat, de önálló maradt. A sintó szertartás a megtisztulást jelenti.

– Az Ázsiában egyre erősebben terjedő buddhizmus térnyerését követően hogy sikerült visszaállítani, elfogadtatni a sintót? 

VJ: A mai napig is megmaradt a sintó, a zen buddhizmusnak pedig számtalan különféle szektája létezik, amelyek eléggé különböznek egymástól. Az Amida kultusz például csak abból áll, hogy folytonosan ismétlik a „Namu Amida Bucu” szavakat, ami azt jelenti: „Amida Buddha irgalmazz!”

– A XVIII. században létrejött a modern sintó, mely nélkülözte a buddhista és a konfuciánus elemeket, és a „kokka sintó” Japán hivatalos állami vallása lett, mely a II. világháború végéig tartott. Ma ennek a vallásnak két irányzata ismert. Mit lehet tudni ezekről?

Sinto 2.VJ: Kokka sintó azt jelenti: állami, nemzeti sintó, ami Japánban a II. Világháború után valóban megszűnt. Mára két ága maradt: a szentély-sintó és a népi-sintó. A szentély-sintó szervezett formájú, szentélyekben zajló szertartásokkal, míg a népi sintó népi hiedelmeket jelent jobbára. A modern sintó az 1868-as Meidzsi restauráció után terjedt el, amikor Japán kaput nyitott Európára és Amerikára, és ezzel együtt meg akarta szabadítani a sintót a buddhista elemektől, a régi sintó egyfajta újjászületését jelenti.

– Melyek a legjelentősebb sintó szertartások, ünnepek?

VJ: Mivel a sintó erősen kötődik a természethez, a holdújévhez, a legnagyobb ünnepei az újév, ekkor a családfő friss, tiszta új vizet hoz a házba, aztán a tavaszi, és az őszi napéjegyenlőség. Január 15. a „felnőtté válás ünnepe”, ilyenkor a nagykorúvá lett 20 éveseket köszöntik fel. Június 24-én van a Tendzsin ünnep, ilyenkor a folyókon este kivilágított lampionos pici csónakokat eresztenek le egy-egy kami szobrocskájával. Fontos ünnep még a „Sicsi-go-szan”, amelyet november 15-én tartanak. Ilyenkor viszik el először a szentélybe a 7 és 3 éves kislányokat és az 5 éves kisfiúkat.

– Ázsiában ismertek az un. házi oltárok, melyek a legelegánsabb luxus szállodák mellet is megtalálhatók. Mi a jellemzője a japán templomoknak, imaházaknak, szentélyeknek, van-e különbség köztük?

VJ: Japánban is van házioltár a tokonomában, egy kis beugróban. Ott helyezik el esetleg az elhunyt hozzátartozók képeit, előfordul, hogy a hamvait is. Mindig van a házioltáron friss virág is. Naponta bejárnak oda imádkozni. Láttam olyan házioltárt is, ahol a család katolikus volt, és ott nem a buddhista istenség képe volt látható, hanem a feszület.
Japánban vannak a sintó szentélyek és a buddhista templomok. A szentélyek előtt piros színű kapu, ún. „torii” van, mintegy elválasztva a szentélyt a világi dolgoktól. A megtisztulás mindkét helyen nagyon fontos. Mielőtt a szentély, vagy a templom bejáratához mennénk, egy korty vizet meg kell inni, kezünket meg kell mosni, hogy tiszták legyünk.  Mikor a szentély, vagy a templom elé lépünk, hármat kell tapsolni, hogy a rossz szellemeket elkergessük. Belépni a szentélybe, vagy templomba az egyszerű embereknek csak ritka alkalmakkor szabad.

– Mennyire fonódik össze a vallás a művészetekkel, illetve, mennyire segíti a vallás ismerete a japán művészeti ágak megértését?

VJ: Természetesen a művészeteket átjárja a vallás. A képzőművészetben az istenek ábrázolása a kezdetektől létezett. A vallás a természet szeretetével szorosan összefonódik, a hegyeket járva mindenütt fel-feltűnnek Buddha és a bódhiszatvák szobrai. A zen buddhizmusból táplálkoznak a hagyományos japán művészeti ágak: teaszertartás, ikebana, bonszai, de a harcművészetek is.

Botz Domonkos

szilajcsiko
arkad
hunhirlogo
szekelypajzs
kurultajbanner_125_125px
gyepugif_3
csikiszekelymuzeum
lakiteleknepfoiskola

facebbokikon